Jelenleg itt van: Tiszacsege > Események

Templombúcsú
2011. október 8.

Egy kis egyháztörténet. (korántsem teljes)

Templom búcsúnk alkalmából a következő rövid történetet állítottam össze. Megemlékezésül elődeinkről Idén (2011-ben)70 éve, hogy templomunkat felszentelték Magyarok Nagyasszonya Tiszteletére. Ebből az alkalomból megkért a plébánosunk Papp László Atya, hogy írjak néhány szót az egyházközség megalakulásáról és a templom építéséről. Ezt a rövid mondani valómat a templomunk irattárában található korabeli iratok alapján állítottam össze. Az sokak előtt ismert, hogy az első írásos emlék 1332 ből származik, mikor Tiszacsege már templomos hely volt. Ezt a most református templomnál elhelyezett táblán is olvashatták. Akkoriban említik „Dömötör” nevű papjával együtt. (Ez a dokumentum sajnos nincs a irataink között). A reformáció hatására a XVII –dik században az egész falu a református vallásra tért át. Ekkor került a templom is reformátusok tulajdonába. Ezt követően Tiszacsegén az első katolikusok csak a XIX század végén XX század elején telepedtek le újból. 1910 –ben a környék katolikusainak száma már 1000 fő körül volt. A katolikusok tudatos megszervezése Marchart József árvízmentesítő mérnök nevéhez köthető. Az egyházközség tényleges megalapítása Harsányi József Szentmargitpusztai plébános által történt, 1933-ban. Addig névleg a Csegei katolikusok az Egyeki egyházközséghez tartoztak. A harmincas évekre a katolikusok létszáma a tanyasi lakosság beköltözésével 1300 fő körülire nőtt.

Tehát mint említettem, Harsányi János Szentmargitpusztai plébános 1933-ban hivatalosan is megállapította a Tiszacsegei Katolikus Egyházközséget. Ekkor azonban a Csegei katolikusoknak se templomuk sem istentiszteleti helyük nem volt. Hamarosan már arról találunk dokumentumot, (1935- ből) hogy katolikus iskola építésére kért az egyház testület államsegélyt. Ezt tanúsítja egy a megyei tanfelügyelőtől származó levél, és egy kézzel írott jegyzőkönyv melyben az egyházközség vállalja a tanfelügyelő által előírt kötelezettségeket. Még ebben az évben, tehát 1937 –ben a Fő úton lévő kiürített pénzügyőr laktanya államtól 7000 pengőért való megvételéről, határozott a képviselő testület. Ezen épület megvásárlásának a célja, hogy az később lelkész lakásként szolgáljon. És valóban ez az épület plébánia volt egészen a 70-es évek elejéig amíg önálló, plébánosa volt Tiszacsegének. Ez a jelenleg a „Sirály“ fagyizó mellett található épület. Mely porta területe eredetileg több mint 2000 m2 volt. És egészen az jelenlegi Óvoda útig ért le a vége. Az épület eladására aztán végül a kilencvenes évek elején került sor. De addigra már igen leromlott állapotban volt. De térjünk vissza a harmincas évek elejére. A két tantermes, kápolna fülkés és tanító lakással egybeépített iskolára végül is egy 1937-ban kelt dokumentum szerint 15 000 pengő államsegély került kiutalására. Ezt Vitéz Subik Károly az Egri érsekség irodaigazgatója által aláírt levél tanúsítja. Akinek a neve még a későbbiekben is felmerül, a templom építéssel kapcsolatban. A katolikus iskola tehát az a posta melletti épület volt, ahol jelenleg múzeum üzemel és szolgálati lakásként is funkcionál. Mely lakás egykor, kántor-tanítói lakásnak épült. Van egy olyan egyházközségi jegyzőkönyv is 1937- ből ahol ismertetik, hogy (a már akkor is létező pályáztatás során) 22 ajánlat érkezett be az épület felépítésére. De egész épületre komplett ajánlat nem jött. Ezért a föld, kőműves, ács és bádogos munkára: Ferge Sándor, helyi iparost fogadták fel. Aki 12 000 pengő körüli készpénzért plusz az egyházközségtől kapott anyagért és munkáért vállalta el a fenti munkákat. Az asztalos, lakatos, mázoló, üvegező munkára a szintén Tiszacsegei: Beniczki Sándort fogadták fel. Aki 1451 pengőért, plusz a kapott anyagért és munkáért vállalta azt el. Az épület 1938 novemberében már készen állt. Erről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek tanúskodnak, melyek ekkor lettek kiállítva. tehát az 1938-39 -es tanévben már tanítás folyt a Tiszacsegei Katolikus iskolában. Sőt egy másik jegyzőkönyv szerint több mint 3 hold földet és gyümölcsöst bérbe vettek, 1938 –ban az imént említtet Beniczkitől, hogy Mezőgazdasági továbbképző iskolát is működtethessenek. Ebben a jegyzőkönyvben, szerepel, hogy az 1938 -as tanévre 65 gyermek iratkozott be a katolikus iskolába. Ezt követően az iskolát még tovább fejlesztették a kötelezően bevezetett 8 évfolyamos képzés miatt, és harmadik tanerőt is alkalmaztak 1942 –től. Ekkor a tanulók száma 127 –volt, egy egyházközségi képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint. Mely a harmadik az említett harmadik tanítói állás felállításáról szólt. Mivel addigra a kápolnára már nem volt szükség, mert felépült a Katolikus templom. Ezért három tanterem állt a diákok rendelkezésére. És egészen az egyházi iskolák országos államosításig, 1948 -ig működött is a katolikus iskolaként.

Tehát az egyházközségnek hiába volt iskolája és lelkészlakásnak megfelelő épülete már 1938 -ra. De nem volt temploma. Ekkor a Jó Isten egy jótevőt szólított meg. Venczel Ede egri prépost, kanonok ugyanis 50 éves pappá szentelését egy az egri káptalan területén létesítendő templommal akarta megköszönni. Eredetileg Nagyszögön, Tukaszilágyon, vagy Basatanyán szeretett volna templomot építtetni. Ezért kereste meg Harsányi plébánost egy másik személy az érsekségről egy levélben. De Harsányi József a helyi viszonyok ismeretében mást javasolt. Ő tudta, hogy Tiszacsegén lenne célszerű a templom felépítése. Így aztán végül is az 50 000 pengő adomány felajánlása a Tiszacsegei templom felépítésre történt, Venczel Ede kanonok úr által. Mely tényt egy 1938 július 09 -ei egyházközségi testület üléséről készült jegyzőkönyv is rögzíti. Ebben a jegyzőkönyvben, már a templom építéshez szükséges telkek megvásárlásának részleteit tárgyalják. A jelenlegi templom 5 telek helyén épült meg. Ezeknek a telkeknek a tulajdonosai a következők voltak: Dózsa Mihály és Bana Lídia, telke 190 m2, melyet 3200 pengőért vettek meg. Brenner László és Bárkányi Sarolta telke 282 m2, melyet 4337 pengőért, Kiskorú Pikó Ferenc és Pikó Mihály telke 83 m2, melyet 700 pengőért vettek meg. Kovács József és Papp Eszter telke 150 m2,  melyet 2000 pengőért vettek meg. Valamint Kapitány József és Végh Imréné sz: Kapitány Margit tulajdona, akinek a telkét 800 pengőért vette meg az egyházközség. Ezen telkek megvásárlásával és összevonásával 700 m2 nagyságú kb. 50 méter utcafronti szabályos négyzet alakú telket sikerült nyerni. A telek vásárlás tehát összesen 11 000 pengő körüli összegbe került, illetékekkel együtt.

Ebből az időből van egy érdekes levele Harsányi plébános úrnak, melyben az akkori egri érseknek Szmercsányi Lajosnak fejti ki a vétel rendkívül nehéz és sok gondot okozó körülményeit. Eredetileg más telket akart megvenni Harsányi plébános úr. Azt a részt amely az egykori parokia és az katolikus iskola között volt. Melyen most pl. a posta is fekszik. De azt a tulajdonosa Fried Leo semmilyen körülmények között nem adta el. Harsányi plébános úr szerint az akkori reformárus testvérek nem nézték jó szemmel a Katolikusok templom építési terveit, ezért az eladókkal felsrófoltatták a telkek árait. Így végül a megvásárolt telkek is a korabeli áraknál drágábban lettek megvéve. De kényszer helyzet volt, mert az adományt csak akkor kapták meg elődeink ha telket biztosítottak az építendő templomnak.

Végül a telkek megvásárlása után 1939 november 19 –én történt a templom alapkövének megáldása. Az alapkőben elhelyezett levél másolata szerint. Ebben a dokumentumban van többek közt, hogy „az egyházmegyét Dr. Szmrecsányi Lajos pápai trónálló,valóságos belső titkos tanácsos irányítja ki gyémánt miséje emlékére 5.000 pengővel járult hozzá ezen telek megvételéhez” Valamint felsorolva az akkori szomszédos falvak plébánosai és egyéb korabeli körülmények is. Pl. Kárpátalja visszacsatolása is.

A templom még csak épült. Mikor az Érsek úr 1940 július hó 27- én. Gulyás András Polgári káplánt, kinevezte Tiszacsegére, helyettes, segédlelkésznek, és a falut az Egyeki plébániától kánonilag elválasztotta. A kinevező levélben az érsek hosszan sorolja az új lelkész feladatait. A hitoktatástól, a tanyákon tartandó istentiszteleten keresztül, az eukarisztia tiszteletéig. Hamarosan a felújított lelkészlakba költözhetett az új plébános. Mert egy 1940 decemberében kelt levél már arról értesíti Gulyás lelkész urat, hogy: „Vágner József építészmérnök, egri építőmester 3699.50 P költségen teljesen helyreállította és azt 548.50 P-ért vásárolt takarék-tűzhellyel és három vaskályhával is felszerelte.“ Közben 1940 júliusában az addig Szentmargitapusztához tartozó, Szilágy, Inta, Sarkad, Nagycserepes tanyákat a Csegei egyházközséghez csatolta az érsek úr. Így a közigazgatási és egyházi terület azonos lett. A létrehozáskor 50 hold földet adtak át az Egyeki egyházközségtől, melyhez az érsek még 31 holdat vásárolt az államtól 1941-ben. Ez akkor fontos volt, mert a megélhetés alapját jelentette a lelkésznek. De még ez sem volt teljesen elég a megélhetéshez szükséges minimális jövedelemhez, így az egyházmegye úgynevezett „kongrua” járadékkal egészítette ki ezt a jövedelmet, mely 1941 –ben 1088 pengő volt. Erről is találhatók dokumentumok az irattárunkban.

A templom közben Hevesy Sándor Egri főépítész barokk stílusú tervei alapján épült. Vágner József építészmester által. 1941 áprilisában már arról található irat, hogy a templom belsejét csinálták. Nevezetesen: „a főoltárt Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján Beniczki Sándor ottani műasztalos a saját anyagából ingyen készítette el. A templom szószéke és padjai Hevesy építészmérnöknek a tervei szerint Beniczki műasztalosnak ugyancsak 4334,80 pengő költségen vállalatba adattak. Az ezekhez a munkálatokhoz szükséges keményfa anyagot az egri Székesfőkáptalan ajándékozta, a puhafa anyagot pedig a vállalkozó köteles szolgáltatni.“ A szentelésre elkészült az oltár kép is. Melyet Czene Barnabás festőművész készített. Ezzel kapcsolatban, megjegyzendő, hogy az útikönyvek és, internetes iratok tévesen Czene Béla festőművészt említenek. De a képen a felirat is Czene Barnabás, valamint az egyik költség elszámolásban is „néhai Czene Barna festőművész” neve szerepel.

A templom bejáratánál márvány tábla hirdeti az adományozó nevét, címeit, és a templom építésének idejét. Ez a tábla a felszenteléskor már ott volt. Magára a templom szentelésre egyébként 1941 október 12-én. Magyarok Nagyasszonya Ünnepe után nem sokkal került sor. Mely ugye a templomunk titulusa is. Ekkor van a templom búcsú minden évben. Az oltárképen is erről van az ábrázolás. A felszentelésre tehát az érsek Atya 1941 október 08 –án adott engedélyt. Ebben az iratban a következő szerepel. „Folyó hó 6-ról előterjesztett kérelme kapcsán megbíztam Venczell Ede pápai prelátus, prépost, kanonokot, hogy az ő dicséretes áldozatkészségéből épült tiszacsegei templomot és a vitéz Subik Károly pápai prelátus, apát, oldalkanonok, érseki irodaigazgató által emeltetett kőkeresztet e hó 12-én az ágyház szertartása szerint ünnepélyesen megáldja, miről Önt, kellő tudomás végett értesítem.“ Tehát a templom és a templom falába épített, azóta lebontott kőkereszt megáldására a fenti napon került sor. Ez a Subik Károly, aki azt a keresztet ajándékozta, egyébként hosszú évekig az érsekség irodaigazgatója volt.

Az egyházi képviselőtestület nem feledkezett meg jótevőiről ezért úgy határozott még 1939 -ben, hogy háláját: „azzal kívánja kifejezésre juttatni, hogy életükben mindkettőjükért nevük napján énekes szentmisét, holtuk után pedig elhalálozásuk évfordulóján liberás szentmisét mondat és ezen kívül november hó első szabad napjain Venezell prelátus elhunyt szülőiért egy énekes szentmisét, Harsányi József elhunyt édesapjáért pedig egy olvasott szentmisét végeztet, mely utóbbi szent' misében belefoglalandó lesz elhunyta után Harsányi édesanyja is. A képviselőtestület ezeket a szentmiséket alapítványi szentmiséknek tekinti.“ Ez a szép hagyomány most plébánosunk tudomására jutott, és ezt az azóta feledésbe merült hagyományt fel szeretné újítani. Venczel Ede kanonok úr egyébként 1949 augusztus 20-án hunyt el. Mely esemény kapcsán egyházközségünkben tett megemlékezésről, szintén van dokumentum 1949 –ből (gyász mise, gyertya az emléktábla előtt, megemlékezés róla a szentbeszédben, az irgalmas szamaritánus története alapján).

Néhány név a templom építőiből:
  • Vágner József az építési vállalkozó
  • Hevesy Sándor aki a tervező és ellenőrző mérnök
  • Czene Barna festőművész (oltárkép)
  • Kokas Lajos kőműves (oltárkép elhelyezése, lépcsőzet)
  • Korény József (templomfestő)
  • Minárovics Gyula kőfaragó (az emléktábla)
  • Beniczky Sándor asztalos (dobogók, padok, főoltár)
Még néhány érdekesség Gulyás András plébános 1943 évi beszámolójából, egyházközségünk akkori életéből.:

Naponként van szentmise. Mely hétköznap ¼ 8 -kor,vasárnap és ünnepen 10 órakor kezdődik. Hívek száma:katolikus: 1350. Gör .kat:25, ev. ref. 5221.Más vallású nincs. Erkölcsük átlagos. Szentmisére jár 40-45 %. Keresztelés: 46. - Szentáldozás:3462. - Elsőáldozás: 23. - Havi áldozás kb.120. –ebből gyakori: 20-25. - Húsvéti gyónást elvégezte: Kb.300 nő, 200 férfi és 120 iskolás.- Egyházi házasságok száma: 15. Hitoktatás: Heti: 9 óra. Ebből a községben. Osztályonként:2-2, Tanyán: 1-1 hetenként. Gulyás András plébánost egyébként egy 1948-an kelt érseki levél szerint 1949-ben nevezték ki plébánosnak és 1952 –ig szolgált egyházközségünkben.

Említést érdemel még a templom két harangja. Ezek 1949 –ben kerültek elhelyezésre. Az összeget gyűjtéssel szedték össze, mindösszesen rövid két hónap alatt, az akkor még azért jóval nagyobb számban lévő hívektől. Mely gyűjtés dokumentumai meg is találhatók az irattárban, az adományozók teljes listájával együtt. A harang kiöntése és toronyba helyezése 15 000 Ft körüli összegbe került. Mely összeget teljes egészében a gyűjtésből befolyt pénz, fedezte. Maguk a harangok Budapesten Szlezák László, harangöntő mester által készítettek. A vas állványzatra rögzített két harang méretei és felirata a következő. Az egyik db 302 kg súlyú „H” hangú harang, melyen Magyarok Nagyasszonyának képe és a következő felirat van: „Máriát dicsérni Hívek jöjjetek! Készült az úrnak 1949-dik évében a tiszacsegei katolikus hívek áldozatkézségéből” A kisebb 149 kg. Súlyú „Disz” hangú harangon Szent István képe és a következő felirat található: „Hirdesse ez a Szt. István király tiszteletére 1949 –ben készített harang mindenkor Isten dicsőségét, a magyar élni akarást és a tiszacsegei hívek áldozatkézségét”

Néhány szó még a templomról egy 1966 –ból származó leltárból. Eszerint: A templom 1963 nyarán lett kifestve. A Szentélyben lévő 2 fali képet (születés-feltámadás) Klonfár János papfestő készítette. A kereszthajó két képét (teremtés-ítélet) Károlyi András a Képzőművészeti Főiskola akkor ötöd éves hallgatója készítette. Jézus megkeresztelkedése (keresztkútnál) valamint az ablakok alatti emblémák festője Némethy Béla.

Templomunkban 1973 –ig működött önálló plébános. 1973-tól 1976-ig Egyekhez tartozott majd 1976 –tól Újszentmargitához. Míg végül 1998-tól újból Egyekről látják el. De most már Újszentmargitát is.

Végezetül, felsorolnám a községünkben szolgáló lelkipásztorokat, az alapítástól:
1935: Harsányi József (Szentmargitpuszta)
1940: Gulyás András,
1952: Fürdök Frigyes,
1953: Bollók Emil,
1959: Gál József,
1962: Nagy Lajos,
1966: Németh Antal OCD,
1973: Révész Béla, (Egyek)
1976: Borsos János (Újszentmargita)
1981: Németh János (Újszentmargita)
1991: Antal Ottó (Újszentmargita)
1998: Gáspár Mátyás, (Egyek)
2002: Panyi József. (Egyek)
2010: Papp László (Egyek)

Köszönöm, hogy elovasták ezt a korántsem teljes beszámolót, egyházközségünk életéből.
Remélem, hogy a most folyamatban lévő pályázat megnyerése utáni templom és kertjének felújítását, nem csak ünnepi, esetleg püspöki szentmisével ünnepelhetjük meg. Hanem talán egy olyan kiadvánnyal is. Mely feldolgozná, egyházközségünk XX-XXI -dik századi történelmét.

Köszönöm Figyelmüket. Dicsértessék a Jézus Krisztus!
projekt támogatás

© 2010–2015. Egyeki Római Katolikus Plébánia - Minden jog fenntartva. Készítette: www.it.stoni.hu
Valid XHTML page