Jelenleg itt van: Egyek > Események

VÍZKERESZT (EPIPHANIA)
Plébániai házszentelés
2017. január 6.

A karácsonyi ünnepkör második főünnepe az Epiphania, amelyet magyarul Vízkeresztnek vagy a Háromszentkirályok napjának is neveznek. De a magyar elnevezések nem fejezik ki eléggé az ünnep gondolatát. Egyike az Egyház legrégibb ünnepeinek és eredetileg az Úr születésének volt az ünnepe, majd pedig a keleti Egyház keresztelési ünnepe lett. Krisztus, a Király, az Isten bevonul ma városába és megünnepli menyegzőjét Jegyesével; erre mindnyájunkat meghív és naponként lakomát ad az Eucharisztiában. – Az Epiphánia ünnepségei január 6-án kezdődtek és három napon át tartottak. Közben a bölcsek imádásáról, Jézus megkereszteléséről a Jordánban és a kánai menyegzőről szóló evangéliumot olvasták, mert ezek a keresztségre és az Eucharisztiára vonatkoztak, melyet mind a három napon kiosztottak.

Mikor a római Egyház a IV. században átvette ezt az ünnepet keletről, akkor már az Úr születését december 25-én tartotta meg és így lett ez az ünnep Krisztusnak, mint az örök királynak az egész világ színe előtt való megnyilatkozása. Így azután a Krisztus király régebbi ünnepe is ez a nap, amelyen az Egyházzal együtt érző hívek igyekeznek elősegíteni, hogy Krisztus a mai pogányok közt is megjelenhessék, mint Király és Isten.

A pogányokat a bölcsek képviselik, akik ma eljöttek hódolni a világ Megváltója előtt és ajándékul aranyat, tömjént és mirhát vittek neki. A Szentírás csak bölcseknek nevezi és sem számukat, sem nevüket nem mondja meg. De a középkor jámbor gondolkozása királyoknak tette meg őket, mert adományaik szerint gazdagok voltak és talán a zsoltáros jövendölések beteljesedését látták bennük. Az ajándékok számából már Szent Leó pápa arra következtetett, hogy hárman voltak. A IX. században nevet is adtak nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A három ajándékot jelképesen magyarázzák: az arany mutatja a királyi hatalmát, a tömjén illata a főpapot illeti és a mirha Krisztus szenvedésének és eltemetésének az előképe. Keleten az arany a király előtt hódolat volt, a tömjén és a mirha az anyának és gyermekének szólt: az egyik jó illatot terjesztett, a másik szerintük a tejképzést segíti elő. És valószínű, hogy ez utóbbi az igazi jelentése az adományoknak.

Az Epiphánia misztériumába belehelyezkedve mi magunk vagyunk a «királyok», akik Krisztusnak hódolunk, a felajánlási menetben neki ajándékot viszünk és ezért viszonzásul az áldozati lakomában új fény és új öröm tölt el, hogy a csillagot követtük. Bárcsak tiszta lélekkel és értelemmel felfoghatnánk, amit ma így ünnepeltünk – imádkozza az Egyház és kívánjuk magunk is.

Az Epiphánia ünnepét több szentelmény is gazdagítja!

1. A vízszentelés (Vízkereszt). Az Úr Jézus keresztségének emlékére Keleten a keresztség szentségének kiszolgáltatása volt ez a nap. A keresztkút vizéből hazavittek és jámbor módon használták. Ennek emlékére ma az egész Egyházban vizet szentelnek.
2. Házszentelés: Az ünnep vigíliáján sok helyen a pap ünnepélyes menetben megy a családok otthonába és ott imádság után a ház helyiségeit a szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli.
3. A krétaszentelés. Sok helyen szokás, hogy a pap a házszentelés alkalmával vagy pedig a család feje, az ajtó fölé odaírja a három király nevének kezdőbetűit és az évszámot: 20 † C. † M. † B. † 17. A krétát, mellyel ezt felírják, szintén megszentelik.

Hogyan üljük meg a Vízkeresztet? 1. Hálaadással a katolikus hitért, mely csillagként felragyogott a lelkünkben és Istenhez vezet. És egyúttal fogadjuk meg, hogy a három királyokhoz hasonló elhatározottsággal és áldozatkészséggel követjük e csillagnak, a katolikus hitnek minden tanítását. 2. Ezen az életutunkon mi is három ajándékot viszünk: az istenszeretet aranyát, az imádság tömjénét és az önmegtagadás, a bűnbánat mirrháját. 3. A liturgikus szokásokból kettőt megtartunk: viszünk haza szenteltvizet és sokszor használjuk, mint az Egyház szentelményét. Megáldatjuk házunkat és felírjuk C. † M. † B. nevét. 4. Ezen idő alatt kétszeresen buzgólkodunk az Egyház szándékának megfelelően a pogány missziók ügyéért. Imádkozunk – és adakozunk. Az Egyházzal való együttérzés kifejlesztésének hatalmas eszköze a missziókért való áldozatosság.

Plébániánkon évek óta közösen kezdjük a házszentelést. Az esti ünnepi szentmise és vecsernye után átvonulunk a plébániára, megszenteljük a helységeket, utána pedig lehetőségünk van a beszélgetésre, testvéri együttlétre.

[ képek ]

projekt támogatás

© 2010–2015. Egyeki Római Katolikus Plébánia - Minden jog fenntartva. Készítette: www.it.stoni.hu
Valid XHTML page